Az osztrák munka által környezettudatosabbá váltam

Külföldi munkavállaláson töri a fejét egyre több ember. Mindenki más-más okból szeretné magát külföldön is kipróbálni, van, aki a nyelvtudását szeretné fejleszteni, vagy új tapasztalatot szeretne szerezni egy új munkakörben. Motiváló természetesen a jó fizetés is, amit Ausztriában lehet megkeresni.

Engem az új tapasztalatok, a nyelvtudásom fejlesztése és a jó fizetés is motivált, amikor két évvel ezelőtt szerencsét próbáltam Ausztriában, így nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek az osztrák munka lehetőségét. Viszont mindenkinek hozzáteszem, hogy nyelvtudás nélkül semmiképpen ne vágjon neki, mert csak kellemetlenséget okoz saját magának.

Az internet tele van álláshirdetésekkel, a munkakeresés és a munkaerő keresés is elterjedt már a közösségi oldalakon is, azonban ezeken a helyeken is azt tapasztalom, hogy sokan szívesen kimennének dolgozni külföldre, azonban a nyelvet nem beszélik. Nem is értem, hogy gondolják, szerintem ez igenis nagyon veszélyes.

osztrák munka

osztrák munka

Nekem ilyen szempontból szerencsém van, lehetőségem volt már általános iskolától kezdve idegen nyelvet tanulni, ezért nem is féltem attól, hogy kimenjek Ausztriába dolgozni. Bár attól jobban tartottam, hogy huzamosabb ideig egyedül leszek, de nem estem kétségbe, még ez sem tántoríthatott el a célomtól. Tudtam, hogy szeretném magam külföldön is kipróbálni, erre pedig az osztrák munka volt a legjobb megoldás. Viszonylag közel voltam a családhoz, a barátokhoz, ezért nem is éreztem magam teljesen egyedül, mert tudtam, hogy ha bármi baj van, akkor csak fogom magam és a felmondás után hazajövök.

Sokat gondolkoztam rajta, hogy hogyan utazzak ki, autóval kényelmesebb, mint vonattal, viszont egyedül nem éri meg, ráadásul semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy ha gond adódna a kocsival, akkor kint kelljen megszereltetni. Ráadásul akkor tél volt, és mivel sokat dolgoztam, az autót sem nagyon használtam, és tudom, hogy egész végig azon aggódtam volna, hogy le fog fagyni az autóm és nem fog beindulni. Szóval maradt a vonat. Buszozni semmiféleképpen nem akartam, párszor már volt benne részem, és nagyon nem volt kényelmes.

Végül rájöttem, hogy nem csak a kényelem számít. Fontos a környezetvédelem is, és ezért még inkább elvetettem az ötletet, hogy autóval menjek. Aznap este, amikor a vonatjegyemet vettem, felhívott a legjobb barátnőm, pont erről akart érdeklődni, hogy hogyan utazom ki. Ő nagyon fontosnak tartja a környezetvédelmet, ez az életmódján is látszik. Külön gyűjti a szemetet, bevásárláshoz nem vesz minden alkalommal szatyrot, hanem viszi magával, biciklivel jár és igyekszik odafigyelni, hogy minél kevesebb dologgal ártson a környezetünknek.

Kiutazásom után rögtön elkezdtem dolgozni, és az első szabadnapomat azzal töltöttem, hogy a hotelben és a környéken kicsit szétnéztem. A hotelben láttam, hogy itt is érvényben van a szelektív hulladékgyűjtés, azonban itt mindenki komolyan veszi ezt, sajnos itthon ezt nem így tapasztalom. Sőt, találtam a recepciónál egy külön dobozt, amiben az elhasznált elemeket gyűjtötték, ennek külön örültem, mivel volt néhány kütyüm, ami elemmel működött, és nem tudtam, hova tegyem majd őket, ha már lemerültek.

Azonban ugorjunk kicsit vissza az időben, hiszen a kiutazásom sem volt eseménytelen, ha nem velem történt volna meg, el sem hinném.

Eljött az utazás napja, én pedig egy kicsit feszengtem, nem tudtam, hogyan fogok arra reagálni, hogy hónapokig egyedül leszek. Nem hiszitek el, de ami ezután történt, az igazi szerencse! Amikor leültem a vonaton a helyemre, pár perc után a mellettem lévő ülést is elfoglalták. Kicsit mérges voltam, szerettem volna kényelmesen feltenni a lábaimat, hogy ne gémberedjek el olvasás közben. De mindegy, gondoltam magamban, annyira messzire úgysem megyek, szóval kibírom. Fiatal lány volt, velem egyidős körülbelül, hatalmas csomagokkal. Kíváncsi voltam rá, hova utazik, amikor jött a kalauz, hamar kiderült a jegyellenőrzésnél, hogy egy helyre utazunk. Ő ezt meg is jegyezte, majd megkérdezte, hogy mi az utazásom célja. Elmondtam neki, hogy dolgozni megyek Ausztriába, és mikor közölte, hogy ő is, ráadásul ugyanoda, ahova én, akkor megszólalni sem tudtam a csodálkozástól. Innentől kezdve pedig nem volt kétségem afelől, hogy egyedül leszek majd, hiszen megtaláltam az új munkatársamat, akivel olyannyira összebarátkoztunk ez idő alatt, hogy miután lejárt a szezonunk, együtt mentünk nyaralni.

Nem volt egy eseménymentes az osztrák munka, amire vállalkoztam, de nagyon örülök neki, hogy bevállaltam és nem ijedtem meg semmitől!